A névjegykártyákról szóló cikksorozatunk lankadatlan lelkesedéssel folytatódik. Ezúttal arról írunk, milyen adatokat célszerű egy-egy tudatosan megszerkesztett névjegykártya elő és hátlapján közölni, miért érdemes magán és üzleti célokra más-más tartalmú kártyát rendelnünk és vajon mit kezdjünk az esetleges külföldi partnereinkkel, javasolt-e idegen nyelvű névjegykártyákat elhintenünk a nagyvilágba, vagy elégedjünk meg a kétnyelvű kártyákkal? Ha korábbi cikkünkről valaki lemaradt, gyorsan pótolhatja, hogy aztán belevethesse magát az új izgalmakba.
Egy névjegykártya elsősorban arra szolgál, hogy könnyen és egyszerűen el tudjanak minket érni a jövőben, mindenféle előzetes kutatás nélkül egy kattintással elérhetőekké váljunk a világhálón és vendégkörünk vagy partnereink a pillanat tört része alatt már csodálattal ámulhassanak a honlapunkon megjelenített referencia hajkoronák láttán. A kártyán feltétlenül szerepelnie kell a nevünknek, a cégünk nevének és az elérhetőségeinknek. Általánosan elfogadott a telefon, fax, ímél és weboldal adatainak közlése. Ezekkel a puritán, semmitmondó adatokkal is többet tudunk mondani magunkról, ha megtanulunk jól játszani a szavakkal. A névjegykártyán ugyanis többnyire a beosztásunk is szerepel pl.: Szabó Linda, fodrász. A legújabb trendek azonban megkövetelik, hogy valamilyen többlet információt szolgáljunk magunkról pl.: Szabó Linda, fodrász, díjazott paróka szakértő. Ugye, hogy mindjárt más az összhatás?
A névjegykártya hátsó oldala kevéssé megkötött. Vannak, akik ki sem használják, egy céglogó kerül a hátoldalra pusztán azért, hogy ne legyen teljesen üres. A hátoldal kiváló helyül szolgálhat akár az adataink idegen nyelvű közlésére, de ha úgy tetszik, egy jól megválasztott, frappáns mottó is ide kerülhet.
Az idegen nyelvű névjegykártya kapcsán érdemes átgondolni, milyen számban képviseltetik magukat a külföldi ügyfeleink. Hiszen pl.: egy külkereskedelemmel foglalkozó cég ügyvezetőjeként ajánlott külön névjegykártyát rendelni, melynek egyik oldala angolul, másik oldala németül olvasható. (A nyelvek megválasztása nyilván a cég profiljától függ.)
Ha azonban egy kisvárosi hentesboltot üzemeltetünk, és mint jó hazafi kizárólag magyar csirkét és disznót árusítunk, aligha van szükségünk idegen nyelvű névjegykártyák tömkelegére.
Ilyen esetben érdemes a magyar nyelvű kártya hátoldalára biggyesztenünk az angol nyelvű átiratot, vagy ha úgy ítéljük meg, hogy egyáltalán nincs rá szükségünk, húzzuk le a La Manche csatornán és ne biggyesszük sehová!
Az sem mindegy persze, hogy milyen célra is készül az a bizonyos névjegykártya. Hiszen az üzleti életen túl, megannyi aspektusa van a mindennapjainknak, ahol igazán jól jöhet egy névjegykártya. Ilyenkor javallott külön privát névjegykártyát készíttetnünk, mely lehet kötetlenebb hangvételű, s ráírhatjuk hobbijainkat vagy érdeklődési köreinket. Ha tehát egy komoly céges konferenciára vagyunk hivatalosak, ne olyan jellegű névjegykártyával rukkoljunk elő, amin szerepel a vasútmodellezés és tengeri búvárkodás mint hobbi. Ezt tartsuk meg arra az esetre, ha a randivonal legújabb üdvöskéjével készülünk este vacsorázni.